(Ezek a történetek nem velem történtek.)
Próbababa.
Egyszer suli után vásárolgatni mentem.-illetve nem volt pénzem,hogy meg is vegyem a ruhákat,amik megtetszettek,de legalább megnéztem,mi áll jól.Az egyik igazán csinos ruhát még csak-csak megamra erőltettem valahogy (elég szűk,őrülten szexi darab volt!),behúztam a cipzár(közben persze nem mertem levegőt venni!),majd elégedetten állapítottam meg,hogy nagyon jól nézek ki ebben a cuccban.De amikor le akartam venni a ruhát,a cipzár nem akart szétnyílni.Feszegetni nem akartam,mert féltem,hogy tönkreteszem a 20.000 forintos rucit-kifizetni pedig nem tudtam volna.Szólnom kellett az egyik eladónak,hogy segítsen.De egyedül ő sem ment semmire,ezért ő szólt még egy kolléganőjének.Így ketten próbáltak kihámozni a ruhából.Borzasztóan kellemetlen volt az egész!
Hol a cipőm?
Néhány évvel ezelőtt vendégségben voltam. Szeretem levenni a cipőmet, ezért amikor leültünk ebédelni, az asztal alatt kibújtam belőle. Ebéd után átmentünk a nappaliba beszélgetni, én a cipőimet az asztal alatt felejtettem. Estefelé indultam volna haza, de a cipőim sehol. Rövid keresgélés után a házigazdák kutyájának a kosarában leltünk rá azokra a foszlányokra amit a kutya meghagyott belőle.
A kutyus sajnos már nem él, de azóta is, ha átmegyek hozzájuk, mindig előjön ez a történet.
Megmarkolom a kilincset.
Én egyszer még suliban jöttem ki a teremből és közben a barátnőmmel beszélgettem, de annyira, hogy hátra sem néztem, mikor csuktam be az ajtót. A kezemmel nyúlkáltam a kilincs után, s eközben egy nagyon magas fiú osztálytársam jött ki utánam, és persze én a kilincs helyett valami másba kapaszkodtam bele. Megfordultam, és a vörös szín ezernyi árnyalata futott át az arcomon. Ő meg csak ennyit mondott:- A többit személyesen.
Szembe galamb.
Mentem a tesómért a suliba, és a lépcsőnél vártam. Mögöttem ott ült egy nő, de én ezt nem tudtam. Finganom kellett, és pont a nő arcába eresztettem el a galambot. Hátrapillantottam, megláttam, és gyorsan elhúztam a csíkot. Mikor mégegyszer visszanéztem, láttam, hogy szegény nagyon legyezi az arcát.
Őszinte MMS.
A csajokkal épp nagyban buliztunk, amikor megszólalt a telefonom. Ismeretlen számról SMS jött. Na, vajon mi lehet ez? Elolvastam: "Szia Tm! Most tudnám küldeni a képet, amit már annyiszor kértél, de nem mertem elküldeni. K-nak lécci ne mutasd meg! Szerinted a koromhoz képest átlagos a méretem? Megígérted, hogy senkinek sem mutatod meg, így legyen! T." Na, csak ez kellett, elkezdtünk féktelenül röhögni. Pár perccel később jött még egy SMS: "Gáz, téves." Szóval rájött, hogy téves számra írta az SMS-t. Csalódottan tértünk vissza bulizni, de egy óra múlva újabb SMS érkezett, jobban mondva MMS, mégpedig ugyanarról az ismeretlen számról. Hát ez nem lehet igaz, biztos csak csesztet. Gyorsan megnéztük, hogy mi áll ebben az MMS-ben, és nem akartunk hinni a szemünknek... Igen, pontosan, T. ama bizonyos testrésze éppen meredt az ég felé. Hát, Tm megígérte hogy senkinek sem mutatja meg. Csak hát ez ránk ugye nem vonatkozott...
Amerikai pite-magyar szalonna.
Valamikor a haverjaimmal megnéztük az Amerikai pite című filmet. Magunkra ismertünk, akkoriban még mi is csóri szűz srácok voltunk. A kicsit falusi haverom, Janika úgy döntött, hogy kipróbálja a pitét, de mivel az egy amerikai sütemény, úgy gondolta majd pótolja bármivel, amit éppen süt az öreganyja.<br /> Hát hazament, de a mami sajnos épp nem sütött semmit, viszont ott volt az asztalon egy jó oldal szalonna. Ez a dromedár meg úgy volt vele, hogy ha pite nincs, magyar parasztgyereknek jó lesz a szalonna is... Vágott hát rajta egy megfelelő méretű lyukat, és indulhatott az eksön. Csak azzal nem számolt szerencsétlen, hogy a magyar ételek jellegzetessége az erős fűszerezés, többek között a erőspaprika. Így aztán jókora derültséget okozott a szomszédság körében, ahogy ordítva rohangál körbe körbe az udvaron, felül pólóban, alul semmi-ben, és hangosan ordít, hogy: - A tököm, a tököm, szétcsípi a tököm ez a kurva paprika!!!
Szülinapi meglepetés.
Van egy haverom, a Gézuka, akinek hatalmas a micsodája. Mivel az ilyesmi nem marad titokban, ezért egy lány sem mert vele intim kapcsolatba kerülni. Dehát Gézuka már nagyon szeretett volna "írni a cerkájával", így elhatározta, hogy összegyűjtögetett zsebpénzén befizet egy örömlányra. A szülinapi partijára időzítette a dolgot, a tizennyolcadikra. Nagy bulit rendezett, és egy ilyen callgirl-szolgálattól rendelt egy lányt oda magának. Persze senkinek sem szólt egy szót sem. Mivel nem tudtunk róla, így a haveri kör közös ajándéka az volt, hogy befizettünk neki egy örömlányra. De ez még semmi! Gézuka szülei eléggé felvilágosult emberek voltak, és hallották a mendemondákat a kisfiúkról, hogy senki sem akar vele... Így aztán a ők is ugyanazt a meglepetést eszelték ki, mint mi, annyi különbséggel, hogy a mutterja tortát is sütött. A nagy napon este teljes létszámban ülünk a nappaliban. Csöngetnek. Na vajon ki lehet az? Gézuka nyitja az ajtót, hát ott áll egy nagycsöcsű vörös. Kérdezi Gézu: - Te vagy a Helga? - Nem, én a Móni vagyok, engem rendeltek ide. - De én a Helgát kértem, direkt mondtam hogy szőke legyen. Ebben a pillanatban megszólalt egy hang a háta mögül, egy jó negyvenes, erősen kifestett nő állt ott. - Ide köllött a kurva? - kérdezi. Gézukának már dülledt a szeme, mert ez a nő még kevésbé hasonlított álmai asszonyára, meg még sültparaszt is volt. - Te meg mit rontod itt az üzletemet, te vén majom? - mondja neki a másik. - Mit montál? És elkezdtek verekedni. Először döbbenten néztük, aztán mindenki elkezdett ujjongani, és drukkolni az egyik vagy másik nőnek, akik már egymás haját tépték. Ment egy ideje a móka, mikor befutott a Helga. Akkor az öregebbik kurva ránéz a Helgára: - Háde nebassz, ez a Szabó Bözsi lánya! Hát te meg micsinász itten? Ha én eztet emlondom az anyádnak! Na, akkor már hárman verekedtek. Egy idő után kijött a rendőr, meg a mentő, nagy balhé lett, jól szórakoztunk. Gézuka viszont szűz maradt.
Félelmetes , ijesztő történetek!!!!
Mariska néni:
Pistike az iskolából hazament, de nem volt otthon az anyukája. Gondolta a boltba van, ezért elment oda. A temetőn keresztűl kellett mennie. Odaért és megkérdezte a boltost:
- Itt van anyukám?
- Épp az imént ment el, lehet hogy elkerültétek egymást - válaszolt a boltos.
Megy megint a temető felé ahol ott áll Mariska néni.
- Elkisérhetlek Pistike? - kérdezi.
- Igen! - mondja Pistike.
Hazaér a Pistike és mondja az anyjának:
- Képzeld anya, Mariska nénivel jöttem haza! - De Pisti! MARISKA NÉNI A MÚLT HÉTEN HALT MEG!
SZELLEM!!!!!!!!??????
Élt egyszer egy néni a sűrű erdő szélén, egyedül. Egyszer bekopogott hozzá egy kislány, és kért egy pohár vizet. A néni beszaladt a konyhába egy pohár vízért, de mire visszaért, a kislány eltűnt.A következő este is kopogtatott a kislány,de ugyanígy eltűnt, mire a néni visszaért kezében a vízzel. Másnap a néni elmegy a közeli boltba. A boltban a pult fölött meglátja annak a kislánynak a képét, aki a múlt éjjel vizet kért tőle. Megkérdezi hát az üzlet tulaját:
-Szép kislány!A maga gyermeke?
-Igen, az én kislányom.- mondja a tulaj - Sajnos 2 éve meghalt...
A néni hazamegy, s egy pohár vízzel várja a kislányt. Az jön is. Odadja a poharat és megkérdezi:
-Szellem vagy?
-IGEN!!
A baba?
Egy kislány ment a családjával a boltok között,és a kirakatban meglátott egy babát ami 2-t mutat. Megkéri a szüleit vegyék meg neki. Úgy tettek. A kislány hazavitte a babát nagyon örült neki. Berakta egy dobozba és lefeküdt aludni. Egyszer csak azt hallja :"Már kijöttem a dobozból" A kislányt nem érdekli alszik tovább. Utána ezt hallja:"Már az ágyadnál vagyok" Már kicsit zavarja de azért alszik tovább. Amikor már azt hallja hogy már a párnádnál vagyok:nyissz levágták a fejét... Reggel a szülei benyitnak látják a kislányt levágott fejjel és mellette a babát amint már 3-at mutat....
Villany!!!!!!!
Két diáklány lakik egy lakásban. Egyik este az egyik csaj elmegy mert randija van. Eszébe jut, h a táskáját benn felejtette a szobában. Csendben belopózik, a villanyt se kapcsolja fel, mert a barátnője már alszik és nem akarja felébreszteni.
Minden remekül sikerül, másnap reggel megy haza, látja h ott a rendőrség. bemegy a szobába, és a barátnőjét holtan találja az ágyon, a falra pedig vérrel ez van fölírva: FOGADJUNK ÖRÜLSZ HOGY NEM KAPCSOLTÁL VILLANYT!
Kutya Kocsma?!?!
Élt egyszer egy ember, aki kocsmát vezetett és volt egy Pit-bullja, aki a Rex névre hallgatott. A kocsmáros nagyon szerette a kutyáját, de sajnos nagyon idős volt. A kutya 2 héten belül elpusztult. A kutyát elvitte egy állatorvoshoz azzal a céllal, hogy vágja le a fejét. Az állatorvos levágta ugyan, de nem értette miért. A gazdája a levágott fejett elvitte, majd kitömette, és a kocsmája falára akasztotta. A kocsma mindig tele volt vendégekkel. De amikor a kutya fejét kirakta, azóta mindig egyre kevesebb ember járt oda. Majd mindig egyre kevsebb. Majd végül senki nem ment arrafelé. Ugyanis a kutya szellem mindig ott van a kocsma közelében, éjszakákon néha lehet hallani üvöltését, és ha egy ember megközelítette a kocsmát annak megjelent, majd 3 másodperc múlva eltünt. Aki tovább ment valamilyen módon szőrnyet halt.
Horror Film Után...
Péntek 13......éjfél......
A 14 éves Elizabeth éppen a szobájába indul...az esti horror film után! Bár benne volt egy kisebb félelem mint ált. mindenkiben az ilyen horrofilmek után,de megértette magával,hogy ez csak egy film és ilyen nem létezik! Tehát éppen kinyitotta az ajtót,belépett a küszöbön,és mintha egy árnyék,hirtelen elsuhant volna az ablakja elött,mivel az ablak nyitva volt és huzat volt jobbnak vélte ha becsukja:
Amint becsukta az anyja merev sikitásátt hallotta!először azt hitte csak a képzelete játszik vele,de amikor meglátta az ablakján a vércseppeket felsikitott az álmából!szörnyű rémálom volt....alig tudott vissza aludni,de amikor már majdnem sikerült,hallotta apja vérbefagyasztó ordibálását s,az apja levágott feje berepült az ablakon(ami csukott volt)!!ekkor ismét felébredt az álmából,és elkezdett sírni!!
elmondott egy imát és megpróbálta magát nyugtatni,hogy biztosan csak az aznap esti horror film hatása,s ezzel ismét álomba szernderült!ekkor megint szörnyű sikitás ami most a huga száját hagyta el s látta ahogy megöli egy véresszájú élő-halott kb. 50éves férfi,és a szemei tüzben forogtak mintha csak azt akarná mondani a következő te leszel Elizabeth!!
A lány ismét sikitva ébredt fel! megint sírt-sírt és megesküdött,hogy soha többé nem fog horror filmet nézni! Aztán hallott v.mi éles zajt,és megint látta azt az árnyékot elsuhanni az ablakánál ,de ott meg is állt az ablak eött! Sikitva szaladt ki a szobájából,szölni a többieknek......
Apja ott feküdt a nappaliban,fej nélkül elvérezve,az anyja a küszöbön a gyomrában egy hatalmas kés,ütés és karmolás nyomok! s fálrenézve ekkor megpillantotta a hugár is aki szétmarcangolva apró darabokban feküdt a padlón! A lány azt hitte ismét csak álmodja,de akkor feltekintett a plafonra és vérrel a következő feliratott olvasta:
TE VAGY A KÖVETKEZŐ!!
Miután már akkármennyire csipkedte magát és pofozgatta,hogy ébredjen már fel,egy hörgő hangot hallott maga mögött! Nem mert megfordulni tudta mit fog látni............azota mindenki aki odaköltözik minden péntek
13.-án visszatér ez a szellem és.......
Vigyázz a törökmogyoróval!!!
Egy kislány bement a cukorboltba.... Egy kislány bement a cukorboltba és kért 10 dkg törökmogyorót. Az eladó felment a padlásra törökmogyoróért, mire visszament a kislány már nem volt ott. Másnap az eladó elment a templomba. Ki volt rakva, hogy a kislány,aki tegnap vásárolt nála,meghalt. Hétfőn megint kinyitott, és kértek tőle törökmogyorót. Az eldaó felment a padlásra, de nem jött vissza... A vásárlók felmentek utána ,de ők sem jöttek vissza... Másnap megtalálták az eladót, a két vásárlót,s a kislányt fölakasztva a padláson...
Volt egy kisfiú...
Volt egy kisfiú aki mindig a plüssmacijával aludt. De aznap éjjel a maci leesett az ágyról és begurult az ágy alá. A fiú erre felriadt. Lemászott az ágyról, és bebújt az ágy alá. De onnan nem jött vissza. Hirtelen a padlón vér kezdett csorogni az ágy alól. Reggel amikor a szülei látták, hogy a kisfiuk nincs az ágyban, azonnal aggódni kezdtek. Az apukája észrevette a vértócsát a földön. Eltolta az ágyat és a földön a kisfia maradványaira bukkant. És az egyik levágott kezében a maciját szorongatta.
Évszázados Átok?
Egy hatalmas kastély falai között évszázados átok ült. Egyes uralkodók hirtelen megfulladtak vagy összeestek, de sosem érték meg a 20 éves kort. Egy fiatal lány volt az uralkodó. Este, vacsora után lefekvéshez készülődött, a cseléd megvetette neki az ágyat és a lány hamar el is ment aludni. A szobában nem volt semmi, csak az ágy és festmények. A lány füstszagot érzett, de nem törődött vele. Reggel, amikor a lány nem ment le reggelizni, a cseléd felment hogy megnézze mit csinál. Amikor belépett, bűz csapta meg az orrát. A bomló hús szaga. A lány elégett és csak a koponyája, a lába és az egyik kézfeje maradt meg. Abban a kastélyban azóta is kísért a halott lány szelleme és segítséget próbál kérni de senki nem hallja......
Kollégium!!!???
Régen történt abban a koleszba ahol én is laktam. Egy lány akit elhagyott a barátja kiugrott a második emeletről és meghallt. A kollégiumba azóta minden éjjel furcsa zajokat, lépéseket lehet hallani. A lány halálának évforduloján abban a szobában ahol lakott az ablak amelyiken kiugrott magátol kinyilt, a földön pedig hatalmas puffanás hallatszott. Kinéztek az ablakon, de nem láttak semmit. Ahogy megfordultak a halott lány ott állt. Szőrnyen nézett ki, kint volt az agya, csupa vér volt a ruhája. A lányok mozdulni sem tudtak a félelemtől. A lény azt mondta nekik, hogy UGORJATOK!!! A két lány teljesen hipnotikus állapotba kivetette magát az emeletről. Meg is halltak. Abban a koleszban 1899-1942 közt kb ötvenen lettek öngyilkosak. Mind kiugrott az ablakon.
NOS TE BEKÖLTÖZÖL?
Egy este
Egy nagyon borús estén két kisgyermek eltévedt az erdőben. Nagyon féltek egyedül ezért lepihentek. Egyszer csak valami különös zajt hallottak és ott állt előttük egy farkas aki felfalta az egyik gyereket, aztán pedig a másikat is. Reggel a gyerekek szülei nagyon megijedtek, hogy hova tűnhettek, elindultak őket megkeresni, de csak a holttestüket találták meg. Nem tudták hogy mit csináljanak a két holttesttel. Ezért mivel eltemetni nem akarták kiakasztották őket a saját szobájukba a falra . Másnapra az egész szoba tiszta véres lett lett. Szépen eltakarították. és minden este kisértettek a gyerekek szellemei. És a szülők félve és szomorúan éltek. Aztán egy nap értük is elment a farkas és őket is megette mint a gyerekeket. És senki se tudta hogy meghaltak ezért elrohadt a testük ott a házukba a vér pedig az egész házat ellepte és vérfürdő lett belőle.
Egy kisfiú a TV előtt ült
Egy kisfiú a TV előtt ült, amikor valami lilás árnyalatú szellem végigment a TV-n és azt mondta: Nem kell félni, nem fog fájni. A kisfiú elment lefeküdni másnap reggel nem kelt fel, a szülei mindenhol keresték, de nem találták. Másnap egy másik családnál egy kisfiú ugyan úgy nézte a TV-t hozzá is megjelent ez a szellem ám ez már nem az a szellem volt hanem a kisfiú.és mást mondott: gyere és nem kel félned semmitől.azon az éjjelen az a kisfiú is eltűnt.de azt a kisfiút eltűnése előtt szörnyű rémálmok gyötörték, az álmában szellemek százai voltak fogságban akik gyűjtötték a kisfiúk ártatlan szellemét de ez a kisfiú kínnal jutott oda de nem tehetett semmit ellene neki is kísértenie kellett egy kisfiú szobájába ment a tv-be de ő csak annyit mondott:-Segíts segíts segíts rajtam!!éjszaka ne aludj el mert nem ébredsz fel.
Szerelmes sztorik
A legmeghatóbb szerelmes történetek!
Egy faluban történt ez, nagyon régen már
Volt ott egy fiú és volt ott egy lány.A lány szerette a fiút.De a fiú ezt nem tudta.A fiú szerette a lányt.De ezt a lány sem tudta.Gondolta a lány: jobb ha nem tudja!Gondolta a fiú: jobb ha nem tudja!Így éltek, s gondolták talán,az idő mindent megold azután.Így is történt: a lány férjhez ment,S a fiú is magához, másik lányt vett.A fiú, ahogy forgatja az újságban a lapokat,Látja meghalni az elmúlt napokat.Egyszer mikor belenéz jobban,Egykoron hű szerelmét látja meg nyomban.Meghalt a lány, utolsóbúcsúra invitál.A fiú, megragadva az alkalmat,Elbúcsúzik kellőn a lánytól,Rózsát rakva annak sírjára,Fejet hajt s a szép emlékekre emlékezik,Arra gondol,hogy elkellett volna mondani,Ha nem szerettevolna a lány,úgyis.Nemet mondott volna neki.De aztán észbe kap,hogy felesége van neki,De azt a lányt örökké szereti,És már bánja a sok rossz dolgot,Mit megtett,és sírva lép kiA régi temető,régi kapuján,És csak annyit mondott,szeretlek igazán!Ne hidd,hogy a szerelem csak játék,Vagy lobogó fáklya mely ujjadra ráég. Kéz a kézben együtt ülni a kispadon este, Sétálni a patak partján csillagokat lesve.Kedveseddel szombaton vidám táncba menni,Ne hidd,hogy a szerelem csak ennyi.Nagy dolog a szerelem,s hogy múlnak az évek?Még nagyobb lesz s,mint meleg kendő úgy takar be téged.Idő elszáll ,szépség hervad,jön az ősz,s a tél is,Aki szeret melletted lesz,megbecsül majd mégis.
Te életed végig együtt kell leélni,s úgy válik el,Hogy mit ér a nő és a férfi?Jót és rosszat megosztani,kacagni,sírni,A szerelem dal,melyet együtt kell megírni.Volt egy lány ki szeretett egy fiú,ebből a szerelemből nem volt kiút.A lány egy ideig nagyon szerette,majd kis időre, elfelejtette.
A lánynak volt új szerelme,de, a fiút nem feledte,Elmúlt a szerelem,s a lányban megerősödött a régi érzelem,Találkoztak hétvégente,a fiú nem tudta hogy őlány szerelme.Hogy a fiúnak tetszett a lány az már csak talány.Többen mondták, hogy a fiú szereti,de, nem nagyonkeresi.Egyszer egy őszi napon,a fiú szerelmes lett nagyon.Látta a lány a fiút mással ölelkezni,forrón szenvedélyesen csókolózni.A lány nem bírta szenvedett,gondolta másik fiút kereshet.Hetek teltek el a lány feladta,és leugrott a hideg habokba.A fiú halotta a halál hírét,futva rohant a temetőbe és sírt.Rájött mást nem szeret,és hogy nála jobbatsohnemkereshe Egy történet a szerelemről:Egy lány megkérdezte a barátját, hogy csinos-e ,a fiú az tmondt nem.- a lány megkérdezte tőle, szeretne -e vele lenni örökké,a fiú válasza az volt,hogy nem.- megkérdezte hogy ő elmenne, akkor sírna-e- a fiú, azt válaszolta nem.A lány eleget hallott, ezért elment,könnyek csorogtak le az arcán,- de hirtelen a fiú elkapta a lányt és azt mondta:"Te nem vagy csinos, te gyönyörű vagy.Nemszeretnék veled lenni örökké, veled AKAROK lenni örökké.És ha elmennél, akkor nem sírnék hanem... meghalnék..."BúcsúzomÍgérem nem zavarlak többé, én végleg elmegyek.Egy lány félreáll az útból, s nem lesz többé játékszered.Szemed csillogásán látom én: bánodezt,úgy hiszem...belátod..meg kellett volna tennem rég, de mindent legyőz a szerelem!Gondoltam, mi lesz velem, mi lesz hate nem leszel velem.De te menny! Ne gondolj arra, hogy könnyes szemmel búcsúztam el.Tudom, már késő, elvesztettelek. Nem jössz vissza sohasem.Arcod még most is látom, csak elmentél csendesen.Valaki biztos, hogy téged is szeret,valaki boldog, hogy veled lehet,és valaki szemében érted könny ragyog,és tudd meg, az a valaki én vagyok!!!Mondd meg miért van az, hogy azt szeretjük, ki hűtlen és mást szeret? Mondd, miért van az, hogy szívesen látjuk, bár tudjuk, ő már rajtunk jót nevet?Miért van az, hogy fájó könnyet ha a múlt emléke énekel,-bár találhat szebbet, jobbat lelkünk-de azt az egyet nem felejtjük el?Megfogadtam, hogy elfelejtelek, és próbáltam is felejteni,de ha meglátlak, érzem, te vagy az édes, te vagy az igazi.Ahogy múlnak az évek,meg fogod te látni, ki az, aki tiszta szívből szeret téged!Elmentél tőlem édes, és én hagytam, hogy menj csak el!Hiába lett volna minden, aki menni akar, azt hagyni kell!Arcod még mosolyog hozzám, de mögé már senki nem néz.Közömbös embert játszani most látom milyen nehéz!Ha most megkérdezné valaki, hogy mit jelentesz nekem,először zavarba jönnék,és nem tudnék felelni hirtelen!Csak sokára mondanám: - Talán egy múló szerelem?- kacagva búcsúzom, de a hangom remeg.az utca sarkáig mosolygok, de ott hirtelen befordulok .Letörten nyúlok szívemhez, a könnyem csorog.Ha most megkérdezné valaki: mit jelentesz nekem,lehajtott fejjel csak ennyit mondanék: CSUPÁN AZ ÉLETEM!!!...Együtt jártak már több mint egy éve,boldogan sétáltak mindig kéz a kézbe.Örültek egymásnak csakegymásért voltak,amiért a szüleik eleinte szóltak,de aztán beletörődtek,hisznemtudták egymástól eltiltani őket.Hosszú országúton el s visszacikáztak,ott csak ketten voltak egymásra vigyáztak,Egyetlen kérése volt csak afiúnak,nélkül soha ne induljon útnak.Két motoros útja soha el nem vált,bánatuk, ha volt is az úton tovaszállt,a látóhatár szélén ha két motorosmegjelent,ezt leírni nem lehet ezt érezni kellett.Fekete bőrkesztyű fekete szkafanderfekete bőrnadrág s nem egyszerű farmer,fekete csizmában, nyakukban kendővelszálltak versenybe a száguldó felhőkkel...Ők is mint más szerelmeseksokat veszekedtek,de csak addig tartott,aztán kibékültek.Ám egy napon minden másképp történt,nem tartották be a jól bevált törvényt,távozás előtt a búcsú elmaradt,s mindez egy álom egy félreértés miatt.Hosszú napokig nem is látták egymás,a szülők már azt hitték mindkettőnek van más,de őket kínozta egy titkos sejtelem,az egymás iránt érzett még mindig forró szerelem.Hihetetlen lassúsággal teltek el a hetek,és még nem békéltek meg a megsebzett szívek,mindkettő bánkódott mindkettő szenvedett,kínosan teltek a napok éjjelek.Egyre csak azon törték a fejüket,a békülés útja vajon melyik lehet.Egy csillagtalan borús, éjszakán elhatározásra jutott a lány,tudta, hogy egyedül mit sem ér az élet,s hogy barátjától bármikor bocsánatot kérhet.Megszilárdult fejében a hirtelen gondolat,nem is töprengett oly sokat.Hirtelen gyorsasággal fel is öltözködött,szájára szokás szerint fekete kendőt kötött.Barna hosszú haját most is fölcsavarta,hogy lány volt a ruhába ki gondolta volna.Eszébe sem jutott, hogy megvárja a reggelt,felrakta fejére a fekete szkafandert,lenn az udvaron felült a motorra,s csak akkor jutott eszébe amikor berúgta,volt egy kérése régen a fiúnak,?nélküle soha ne induljon útnak?.Keze ekkor rátalált egy féltve őrzött képreelővette megcsókolta s fölnézett az égre.Érezte, ha most el nem indul szíve nyomában, meghasad,hogy mi járt ekkor a fejében örökre titok marad.Szemeiben ekkor már könnyek égtek még egyszer,jól megnézte a képet, s visszatette a bőrkabát mögé.Gázt adott ugratott s mire az utcájukból kiért,már csak a motorjának s az álmainak élt.Egész úton arra gondolt mi lesz, ha majd odaér,több volt neki szerelme, mint koldusnak a friss kenyér.Gondolatai már messze jártak,csak nézte az utat, és nem vette észre,hogy mindjárt odaér a felbontott részre.Az utolsó pillanatban egy nagyot fékezett,de a sebességtől oly gyorsan megválni nem lehet.Utolsó percében is az járt a fejébe,hogy nem nézhet többé a fiú szemébe,meg sem ölelheti kezét nem foghatja,ezután már többé meg sem csókolhatja.Fájdalmait leküzdve csendesen suttogott,a halál küszöbén a fiútól búcsúzott:? Ne haragudj rám, hogy elmegyek,de ígérem ezután is mindig veled, leszek,légy boldog akkor én is az leszek,ne feledd el azt, hogy csak téged szeretlek?Egyetlen vércsík volt,ami a szkafander alól a szájából kibuggyant,s az arcán végigfutott.Ott feküdt az úton fekete ruhában,a motor közelében a holdfény árnyékában.Pontosan egy éve ennek az éjszakának,a fiú eleget tesz becsület szavának,megfogadta ugyanis még ottzokogva,hogy életében már csak egyszer ül motorra.A megbeszélt időben megjött a négy haver,a fején ekkor már fenn volt a szkafander.Lenn az udvaron felült a motorra,gyászos tervét gyorsan újból átgondolta.Gázt adott ugratott s mire az országútra kiért,már csak a motorjának és az álmainak élt.A temető ott volt az országút végén,a sír amit keresett a temető mélyén,a sírhoz érve leroskadt eléje,húsz szál piros rózsát tett a fejfa tövébe.A szalagot eligazította,melyre nagy piros betűkkel az volt írva:?NEM TUDOK ÉLNI NÉLKÜLED?.A régi emlékek újra felkavarták,a szívét nyugodni egy percig sem hagyták.Visszament a motorhoz a jó öregbaráthoz,de mintha szívét kötötte volna a fejfához.Majd kis habozás után felült a motorra,a barátai követték ott részvéttel sorba.A hegyiszerpentinvolt a tiszteletkör vége,az állandó útvonal régi szép emléke.A fiúarragondoltmennyimotoroztak,hosszúhónapokig mily boldogok voltak.De ő itt hagyta nincs többé,s már nem érdeklisemmi,csak egyetlen gondolat ?utána menni?.Könnyes szemekkel a kormányt markolta,s cseppet sem figyelt akijelölt útra.Egy hatalmas kanyart egyenesen véve,nagyot ugratott a tátongó mélységbe.Ekkor már este volt a csillagok ragyogtak,lenn a mélységben a vén fák suttogtak.Ott feküdt a fiú fekete ruhában,a motor közelében a vén fák árnyékában.Egy fiú és egy lányTörténetünk kezdődik egy májusi éjszakán, mikor megismerkedett egymással egy fiú és egy lány. Mozibóligyekeztek haza éppen, már átölelkezve és kéz a kézben. Eltelt egy év, mint a pillanat, gyakran adtak egymásnak forró csókokat. A lány a fiút nem vette komolyan, ezért a fiú szívében örök félelem van. Attól fél, hogy elveszti a lányt, kit úgy kíván, s a szíve, hogy imád. Beteljesült a sorsa egy ködös délután, mikormást ölelgetett az a szép lány. Az egész teste lángolt, s arca piroslott. Odament a lányhoz, vígan köszöntötte, senki sem tudta, ez az utolsó beszéde. Mikor hazaért, lerogyott a székre, egy lapot vett elő, ezt írni kezdte: ?Azt hittem szerettél egyetlen virágom,te voltál mindenem ezen a világon.De te már nem vagy, könnyen másé lettél.Szerencsétlen vagyok, s az ilyen minek él?Meghalok inkább, mert nem bírom már.A két ölelő karod más fiúra vár.Búcsúzom tőled az Isten áldjon meg.Te a világon maradsz, én elmegyek.Az én szívem téged soha nem feledett.Gondolj Rám néha, ki téged szeretett.Szeretlek most is, bár nem sokáig élek.Mire olvasodezt,nemleszbennem lélek!?Mikor ezt írta, borítékba tette, örült a mának, s a múltat feledte. Boldogan ment a sírba, a halálba, pedig tudta, hogy nem jön vissza. A fiú egész közel ment a folyópartra, és belevetette magát a zúgó habokba. Megkapta a lány a fájdalmas levelet, s hullatott érte fájó könnyeket. Elment a partra, a könnye csorgott. Felidézte magában a sok szép csókot. Átgondolta a régi szép időket, mikor szíve egy fiúért égett. Nem tétovázott, a folyóba ugrott, s lelke a mennybe szállt. Történetük véget ért egy ködös májusi éjszakán, hol a sírban egymásé lett egy fiú és egy lány." A nagy szerelem!"Együtt jártak ők sok-sok éven át, egy fiú, meg egy lány. Hideg tél, meleg nyár, kint találta őketa kis utcán. Fogták egymás kezét, beszélgettek, sokat suttogtak egymásnak forró szavakat.Boldogok voltak, mint soha senki más, szerették egymást, a fiú, meg a lány. Egy napon ígyszólt a lány: Gyereket várok, egy kisbabát. A fiú nem szólt, csak elköszönt, többé nem jött vissza már. Elment némán és hidegen. Ez volt hát a "Nagy Szerelem!" És megszületett a kisfiú, boldog volt a lány. Hátha jő az apa tán. De nem jött, hiába várta. Teltek a napok, egyre teltek, de ő mégis reménykedett. Hiába várta, hátha jön a srác. Együtt élt a lány a kisfiával, benne lelte örömét, és eltelt ifjúságát. S nőtt a fiú napról- napra szebb lett. Kimondta az első szót a legszebbet : Anya! Egy napon sétálni mentek, a kisfiú ott totyogott az anyja mellett, sötét utcák, hol azelőtt jártak, fölvillantak az emlékek. Sok elmúlt napok, boldog évek. Fölsóhalytott a lány : Milyen kár hogy egyedül vagyok! A sarkon ifjú pár köszönt rá. Egy barna szemű, fekete srác vissza nézett, s a lány könnyein át, így szólt gyermekéhez : Ez volt az Apád!!!Volt egy nagyon gyönyörű pár, egy barna fiú és egy barna lány. Boldogok voltak hosszú éveken át, bár csak ilyen lenne az egész világ! Igen, de örökké semmi sem tarthat, a fiú útja másfelé haladt, szerelmük most már csak egy emlék maradt. Egy álomszép álom foszlott szerte, a lány zsebkendője könnyeit nyelte, körülötte megváltozott minden, sajnos ő nem felejt könnyen. Aki most ránéz az utcán, azt kérdi magától: "Miért? Hisz nemrég még majdnem repült a boldogságtól, most pedig épp, hogy nem hal a szomorúságtól."Már elteltek hosszú-hosszú hónapok, s a lány azóta is egy srác miatt zokog. Egy srác miatt, ki most másra mosolyog, s másnak küldözget óriási virágcsokrot. Szerették egymást hosszú éveken át, nem mondták, hogy elhervadt a virág. Fájdalom s könny ragyogott a szemében: "Hát nem jutottam eszedbe egyszer sem? Már mások ülnek kis piros padunkon, olyanok, akik szerelmesek és boldogok nagyon. Kár, hogy már engem nem tudsz szeretni, és sikerült ily hamar elfelejteni. Nekem ez nem megy ily könnyen, még most is emiatt folyik könnyem. Mire e levél hozzád elérkezik, a síró kislány már nem létezik. Nem láttál hulló csillagot? Én voltam az, ki eltávozott."A temetőben egy harang fájdalmában kondul, a sok kisírt szem a kis sír felé fordul. A sírban egy lány nyugodt, ki már hónapok óta nem mosolygott. Erdő mélyén, egy kis híd alatt találtak rá, de sajnos késő volt már...A srác éppen kihívóan mosolygott egy szőke lány szemébe, mikor a postás levelet adott kezébe. A levél hangulata boldogtalan volt, egy lány szerelméről és haláláról szólt. A fiú könnyes szemmel meredt a papírra, őrülten futott a temetőbe, sírva. Zokogva rogyott a kis sír előtt térdre, ráborult bocsánatot kérve. Rájött, nem kellett más szerelme, csak azt az egy lányt szerette. Sírva átkozta magát, miért nem jött előbb erre rá. Szél fújt át az éji temetőn, és a fiú bánatosan fejét a kis sírról felemelte. Fájdalmas hangon valaki megszólalt: "SZERETLEK!"
Egy fiú érzelmei..
A nyár csodálatosnak indult. Voltak táborok, a gyerekek strandra jártak. Egy Dave nevű fiú is az egyik táborba készült, az egész osztály ott volt. Bele értve egy gyönyörű lányt is, akit Dave már régóta nézegetett. A táborba érve, Dave egy folyópartra bukkant, és le is ült egy padra. Senki sem volt ott, csak ő, és a lány. Dave nem tudta, hogy Jennifer (a lány) is ott van tőle pár méterre. Csak akkor vette észre, mikor a háta mögül csendes sírást hallott meg. Egy szó nélkül a lányhoz sietett.
- Mi a baj? Mi bánt?
A lány semmit sem válaszolt, csak erősen átölelte a fiút, és tovább sírt. Dave nem akart faggatózni, érezte, hogy ennek most nincs itt az ideje. Jennifer meleg ölelése, régi érzelmeket juttatott Dave eszébe. Olyanokat, amelyeket nagyon-nagyon régen érzett. A táborban össze is jöttek, imádták egymást, mindig egymással foglalkoztak. 3 év múlva Dave-nek el kellett mennie egy kisebb időre a szüleivel. Jennifer-rel nagyon fájdalmas búcsút vettek, és a lány is alig emésztette meg, hogy 3 hónapig távol lesz kedvese. Letelt a 3 hónap, Dave visszatért. Mikor első nap a suliba ment, alig várta, hogy láthassa Jennifer-t. Ám, de az udvaron észrevette, hogy a lány mást csókolgat, mással nevetgél. Egy másik fiúval, aki pontosan Dave legjobb barátja volt. Jennifer is észrevette Dave-t, ahogyan szomorú tekintettel néz rájuk. Odasietett hozzá, de először Dave kérdezett:
- Miért? Miért teszed ezt? Tán nem szeretsz már?
A fiú meg sem várva a választ, hátrafordult, és egyre sebesebben távolodott a lánytól, aki még utána kiabált:
- Dave! Fiatalok voltunk még!
Na több se kellett a fiúnak. Leült az egyik magányos padra és sírt, egyre csak sírt. Szívében nem dühöt, hanem végtelen szomorúságot érzett, mely nem csökkent, hanem csak nőtt. Fejét tenyerébe hajtotta, és nem vágyott senki társaságára sem. Főleg nem a lányéra.
- Soha többé nem akarok szerelmes lenni! Elegem van az életből, hogy egyfolytába engem bánt! De ennek most véget vetek.
E hangos, sőt, üvöltő szavak után Dave megfogta nyakkendőjét, a nyakára tekerte, és ennyit mondott halkan, hogy senki se halja:
- Ég veled, Jenni!
Könnyes szemekkel megszorította a nyakkendőt nyaka körül, és addig szorította, míg a teste a földre nem hullt, és meg nem halt.